Skip to main content

Few Poems in Hungarian Translation

Keshab Sigdel versei                                                  Translator: Dabi István                Source: http://www.eirodalom.ro/irodalom/muforditas/item/3676-keshab-sigel-versei.html

I. Nepáli nyelven írt versek
A FOLYÓ (नदी)
A Hi­malájában raj­zol­ja meg egy folyó
a ci­vi­lizáció terv­rajzát
áram­la­ta bulldóze­re­i­vel
kígyóformájú kacs­kar­ingós árkot ás
és a he­gyi bar­lan­go­kon ke­resztül
ki­jut a nyílt sík tágas térsége­i­re
létre­hoz­va a ci­vi­lizációt
be­le­fest­ve az éle­tet
a folyó
az ad­dig ala­cso­nyan fekvő mély ten­ger­be ömlik
és visszatér a Hi­malájához hogy magával vi­gye a ma­gasságok képét
de nem egy­ma­ga fo­lyik tovább
magával vi­szi az em­be­ri álmo­kat
meg­je­le­nik három bu­borék
amik távo­labb áradást okoz­nak
de másutt színt ad­nak az élet­nek
a víz állandó mozgása a folyó
a ben­ne úszó em­be­ri álmok
a források a ten­ger mélyén
az álmo­kon ke­resztül az égig emel­ke­dik
az égről elűzi a felhőt a folyó
és mint víz vissza­eresz­ke­dik
fel­ma­ga­sod­va a ci­vi­lizáció te­remtője lesz a folyó
mint­ha ecset­tel fes­tenék fel az élet filmjét
A földön he­ve­sen száguld­va
a hegycsúcsok és a ten­ge­ri mélységek közé építve hi­dat
mint maga a ro­hanó élet a Folyó.

AZ IDŐ TÖRTÉNETE समय – कथा
Az idő egy kérdést tett fel
a ko­los­tor­ban
ahol a béke imádói gyűltek 
egy­be fel­fegy­ver­kez­ve
kik vagy­tok ti
ez a ci­vi­lizáció el­len szólhat
vagy 
az idő története.
A kérdés önmagában sem­mi,
mind­ad­dig, amíg fi­gye­lem­be nem ve­szik
s míg csak szükséges­nek nem tartják vála­szol­ni rá
csupán egy eltévedt
madárcsi­csergés
az idő zúgása
ez a kérdés valóban nem is kérdés
olyan mint­ha az idő szatírája len­ne önmagáról
min­ta a til­ta­kozó nagygyűlése­ken elégetésre szánt kép
gúnyos ka­caj
vagy inkább talány, mint kérdés
és fenn­ma­rad az égben
más kérdése­ket hívva
xxx
a ko­los­tor mel­lett
fényes kardját egy szer­ze­tes
nagy fe­lelőségtu­dat­tal előrántot­ta
és el­lenőri­zendő hogy elég éles-e
a hüvelyk­uj­ja hegyét azon végighúzta
Ami­kor biz­tonságban érez­te magát
te­kin­tetével körbejárta a ko­los­tort
és meggyőződött róla, hogy
sem­mi veszély nem fe­nye­ge­ti sem a ko­los­tort sem őt
és ha­ma­ro­san meg­kezdődik a ko­los­tor­ban a szer­tartás
összegyűlnek a hívők
és min­den­ki védve van min­den rossztól
a szer­ze­tes megkönnyebbülve felléleg­zett
fényes kardját a hüvelyébe csúsztat­ta
és ő maga is csat­la­ko­zott a hívőkhöz
xxx
ez a szer­ze­tes
a mi időnk története
és a kérdező idő maga
a történet narrátora
A VIRÁG फुलसँगको संशय
A virág azt képze­li
hogy is­te­ni adomány
hogy a bimbója szétpat­tan
ezért ami­kor nyílik
min­den­ki­nek
felkínálja magát
és ak­kor
a szél
az eső 
szemérmet­lenül meg­erősza­kol­ja
de ő nem véde­ke­zik
hi­szen nincs ere­je szem­beszállni
a széllel
a vízzel
arra gon­dol
hogy ebből a nászból
szület­nek az új virágok
számára ez egy megvála­szo­lat­lan
kérdés
CIPŐ ÉS CIPŐTALP जुत्ता र पाइताला
mik a te­metési szer­tartásra érkez­nek
egy bol­dog kap­cso­lat erős lánc­sze­me
vagy 
egy sze­rencsétlen kap­cso­lat drámája
ezek
a cipő meg a cipőtalp
a cipő a háza négy fala között
bűztől ful­la­do­zik
a talpnál
ke­res me­nedéket
de erősza­kos köve­telésére
an­nak védelmében
tovább csúszik a cipő
a cipőt elnyűhe­tik
de el nem fárad
azon­ban
ki­meríti a tal­pat.
de a talp nem hagy­ja magát
inkább el­dob­ja a cipőt
és foly­tat­ja az útját

II. Angol nyelven írt versek
A VÁROS, AZ ARCAI ÉS AZ ÁLMAI
en­nek a város­nak
nem egy arca van, ha­nem
sokféle, különbözőképpen ki­fes­tett ar­cai van­nak 
min­den al­ka­lom­mal új ar­cot ölt, megváltoz­tat­ja a kinézetét
en­nek a város­nak 
nem egy saját álma van, ha­nem mi­vel
a város­nak min­dig más– és másképpen van ki­fest­ve az arca
más és más álmo­kat lát
en­nek a város­nak min­den al­ka­lom­mal új és még újabb álma van
ami­kor le­nyug­szik a nap
az ar­cok közül
egy rendkívüli arc
fes­tett mégis színte­len
egy nyir­kos sötét te­rem­be
lop­va belép
körben a fa­la­kon
álmok tömege je­le­nik meg
mint­egy csírájuk­ban fejlődő álmok
vak erő irányítot­ta ha­lott álmok
a te­metésre várnak
és szüle­tendő ifjú álmok
ez egy egyet­len arc 
ami még so­ha­sem látta önmagát
ezen álmok sze­rint kívánja
meg­szab­ni saját arc­vonásait
hogy min­den vonás csak önmagához le­gyen ha­sonló
ő maga nem látja
azok arc­vonásait
a város­nak mint­ha sok ezer arca len­ne
egy rendkívüli arc­vonás
ren­ge­teg álom ünnepévé válto­zott
A VIRÁG
A virág azt képze­li
hogy is­te­ni adomány
hogy a bimbója szétpat­tan
ezért ami­kor nyílik
min­den­ki­nek
felkínálja magát
és ak­kor
a szél
az eső 
szemérmet­lenül meg­erősza­kol­ja
de ő nem véde­ke­zik
hi­szen nincs ere­je szem­beszállni
a széllel
a vízzel
arra gon­dol
hogy ebből a nászból
szület­nek az új virágok
számára ez egy megvála­szo­lat­lan
kérdés
TAGADÁS
a lel­kem éget
tüzet iszom
a sze­re­lem én ma­gam va­gyok
ahol
a gon­do­lat szol­ga csak
a ha­zugság szól keményen
látva hogy könny­csep­pekké ol­vad a tűz
han­gos ha­ho­ta hal­lat­szik
a kő élet­te­len
a föld­ben oly sok az élet
egymást köve­tik: víz pára majd le­vegő
hang fény majd villám
egyébként a gon­do­lat
min­de­nek között a leg­ki­sebb de a leg­erősebb
olyan kor­ban élek ami­kor ezek az erők csak rab­szolgák
a test élet­te­len anyag
a gon­do­la­tok csúcsán
ok nélkül vi­har támad orkán
és elsüllyedt hajókról jönnek szo­morú hírek
érzések nem he­lyet­tesíthe­tik a gon­do­la­to­kat
mert
az érzést a si­va­ta­gi délibáb
lehűti
a te­veháton utazók
az útjuk fo­lyamán fo­ko­za­to­san
látják eltűnni a látomáso­kat
hir­te­len érzik ho­gyan fo­kozódik a hőség
és meg­hal­nak
a jó gon­do­la­tok útját ke­re­sem
kívánságom
nem az idő választása
nem az idő til­ta­kozása
anya­gi létem ta­gad­ni nem le­het
ha az idő el­len is áll
itt a gon­do­lat
mit le­ta­gad­ni so­ha­sem le­het
Nepáliból, il­let­ve an­golból fordítot­ta:Dabi István

KESHAB SIGDEL nepáli költő 1979-ben szüle­tett Bar­diyában (Nepál). Ver­se­ket, esszéket ír nepáliul és an­go­lul. A Trit­hu­van Uni­ver­sity-n tanít.
Több iro­dal­mi folyóirat szer­kesztője. Ver­sei Nepálon kívül – fordítások­ban sok he­lyen meg­je­lent, főként ázsi­ai és af­ri­kai álla­mok­ban. Az Ame­ri­kai Egyesült Álla­mok­ban nem rég je­lent meg a Kortárs Nepáli Költők An­tológiája (An An­t­ho­logy of Con­tem­por­ary Ne­pa­li Po­etry). Európában most je­len­nek meg először ver­sei.

Comments

Post a Comment

Popular posts from this blog

Open Call for Poetry on "Madness"

  World Poetry Movement - Nepal , in collaboration with RedPanda Books , a publication partner in Kathmandu, is soliciting poems from poets around the world on the theme of madness for a global poetry anthology. It is our pleasure that Society of Nepali Writers in English, Foundation of SAARC Writers and Literature, Asian Center for Humanities, 100 Thousand Poets for Change, and Movimiento Poetas del Mundo have also joined us as our poetry partners.   Why poetry on madness? The earth is our common home. Mountains, rivers, land, and the political and economic system governing this world should have been used for the benefit of all living beings including humankind. But, the reality is scarily different! World political leaders have turned into power mongers. Economic and social systems have been largely manipulated by the capitalists in their cravings for profits. Unstoppable desires for physical development have led to the destruction of natural ecology resulting in depletion of o
Post a Comment
Read more

Men, Words and Metaphors: An Interview by Isha Gharti

Interview re-posted from   Fr ! day Bal Bahadur Thapa (Balu), Keshab Sigdel and Prakash Subedi, represent the Nepali poets/writers of the new generation. Over the last decade, in addition to their powerful writing, they have been very active in the literary scene. They have contributed to the theatre and film scenario and have been active through organizations such as Society of Nepalese Writers in English (NWEN), Literary Association of Nepal (LAN) and Devkota Study and Research Center (DSRC). Apt with skills, substance and a will to contribute to national literature, they are a strong force to be reckoned with. Steadily gaining national and international recognition, they are slowly changing the scene of English writing in Nepal. What made you get into literature? Bal Bahadur: “I used to read a lot when I was young, everything from Hindi comics, like Bankelal to Prakash Kobit to Thomas Hardy, which is what inspired me to write, though I only started writing after I
2 comments
Read more

An Evening (Video Poem)

An Evening (Video Poem) (In memory of the people disappeared during Nepal's civil war) Click this link to watch it on YOUTUBE Poem by: Keshab Sigdel Directed by: Prakesh Sindhuliya Featuring: Deepika Dhakal, Bigyannath Sharma, Himlata Sharma केशव सिग्देल एक साँझ हरेक दिन घाम डुब्नु अघि धुलो उडाउँदै  गाईहरु गोठ सम्झिएर फर्कन्छन् । बथानबाट छुट्टिएको बाख्राको पाठो बुर्कुसी मार्दै घरको आँगनमा आइपुगेपछि ढुक्क जस्तो देखिन्छ । घर नजिकै अम्बाका रुखहरुमा झ्याँउकिरीको मसिनो आवाज पनि भाका जगाएर चर्किदैं जान्छ । ससाना बादलहरुमा लुकामारी गर्दै जुन टिलपिलाउन थाल्छ । दैलो नेर निलो फित्ता भएका आफ्ना चप्पलहरु  सुरक्षित राखेपछि पिढींमा पलेंटी कसेर बस्छन् चाँदनीका बुवा हुक्कामा तम्बाखु भर्छन् र, चर्को डाँको गरेर  त्यसलाई सल्काउन आगो माग्छन् । यसरी वर्षौदेखि यो रुग्ण घरले अभाव सहेरै भए पनि  खुशीको आफ्नै लय बनाएको थियो ।  अचानक आज  न धुलो उडाउँदै गाईहरु आए न बुर्कुसी मार्दै बाख्राको पाठो आइपुग्यो । पानी पर्नलाई हो की भ्यागुताहरु टर
Post a Comment
Read more